|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 7 találat | lapozás: 1-7 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Ciuraru János 2000. szeptember 2.Szept. 1-én Emil Constantinescu államelnök Temesváron, az Eftimie Murgu Pedagógiai Líceumban megjelent a tanévnyitón a város iskoláiból összegyűlt tanárok és a város iskoláit képviselő diákok előtt. Ezzel párhuzamosan Temesvár valamennyi iskolájában becsengettek. A Bartók Béla Líceumban Erdei Ildikó igazgatónő mondott beszédet. A tanévnyitás alkalmából Roos Márton megyéspüspök, Böcskei László általános helynök, Ciuraru János igazgató és Andó Attila lelki vezető celebrálta a szentmisét. Emil Constantinescu elnök ellátogatott a Bartók Béla Líceumba is, személyében először járt államelnök e kisebbségi tanintézet falai között. Rögtönzött sajtóértekezleten az államfő nagyra értékelte a temesvári kisebbségi - magyar, szerb, német - tanintézetek létét olyan vonatkozásban is, hogy az innen kikerülő diákok már eleve legalább két nyelvet és két kultúrát birtokolnak. - A temesvári Gerhardinum Katolikus Líceum tanévnyitóját a Székesegyházban, püspöki szentmise keretében tartották. Roos Márton megyéspüspök magyar és román nyelven üdvözölte a líceum tanulóit, tanárait. Megköszönte az eddigi iskolavezetőség - Kapor János, György Zoltán és Barják László tisztelendő urak - önfeláldozó munkáját, és bemutatta a líceum újonnan kinevezett igazgatóját, Ciuraru János tisztelendőt. /Sipos János: Becsengettek az évezred utolsó tanévére. Temesváron Emil Constantinescu államelnök köszöntője. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./2005. április 6.Április 3-án a Benedek-rendi apátság napját ünnepelték Pankotán. A Csiky Gergely Egyesület /Arad/ által szervezett műsoron a katolikus templomban Ciuraru János római katolikus plébános köszöntötte az ünneplőket. Pankotán már a XII. században létezett egy Benedek-rendi apátság (1177), melyet a törökök visszavonulásukkor leromboltak 1685-ben. A hely jelentőségéről, a pankotai lakosok felelősségéről beszélt Kondor Endre református lelkész. Fellépett a pankota-galsai vegyeskórus, a fakultatív magyar oktatásban résztvevő gyermekek szavaltak. Az ilyen rendezvények segíthetnek a szórványban élő kis közösségeknek az anyanyelv megtartásában. /A pankotai Benedek-rendi apátság napja. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 6./2005. szeptember 19.Szeptember 17-én Arad megyében nyolcadik alkalommal került sor a pankotai magyarság legnagyobb évi ünnepére, a szüreti bálra, amelyet ezúttal is Dokopil Olga szervezett meg. 37 pár öltözött be magyarruhába, a lányok pártával, a fiúk árvalányhajas kalappal a fejükön. A fiataloknak alig a negyede magyar, a többiek azért varratnak maguknak ilyen ruhát, hogy részesei lehessenek a szüreti bálnak, ami magyar hagyomány. A magyar népviseletbe öltözött menet szőlőkosárral végigvonult a főutcán, betért a római katolikus templomba, ahol Ciurar János plébános megemlékezett a magyar népi hagyományok ápolásának szükségességéről, majd bevonultak a kultúrotthonba. Az egyórás műsor után a galsai–fazekasvarsándi vegyes zenekar húzta a talpalávalót. /Balta János: Nagy sikerű szüreti bál nyolcadszor. Élő néphagyomány Pankotán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./2006. január 21.Ciurar János pankotai katolikus plébános 510 hívet szolgál. Közülük 290 magyar, 160 német, 8 román, 10 szlovák nemzetiségű. Ami azt jelenti, mindenkinek az anyanyelvét ismernie kell. Ciurar János templomkórust szervezett mindkét településen /Pankotán és Galsán/. Elmondta, hogy a teológián háromnyelvű képzést kaptak, de mivel előző szolgálati helyén, Temesrékáson horvátul és szlovákul is misézett, a mostani helyzet nem okoz nehézséget. Amikor első alkalommal imádkoztak szlovákul, a szlovákok örömkönnye kicsordult, mivel nem hitték volna, hogy Pankotán a templomban valamikor az anyanyelvükön imádkozhatnak. A hitoktatás csak románul zajlik, mivel a kevés magyar gyermek nem tud írni, olvasni az anyanyelvén. Amikor a plébános anyanyelvén köszön be egy magyar családhoz, a gyermekek románul válaszolnak. /B. K.: Szolgálni, amíg lehet. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./2007. május 22.Az Arad megyei Pankotán három nemzet él egymás mellett egyetértésben. Többségben vannak a románok, több mint négyszáz magyar, alig kétszáz német lakója is van a településnek. A magyar nyelvű iskolába összesen kilenc gyerek jár, egyetlen nyugdíjas tanítónőjük van. Nem azt jelenti, hogy ilyen kevés a magyar, hanem a szülők román iskolába adják a kicsiket. A szintén magyar plébános románul tartja a hittanórát számukra. Csiky Gergely szülővárosában, Pankotán a magyarok kiejtése furcsa, a mondatképzés is sajátos. A magyarok évente szüreti bált szerveznek, Csiky Gergely születésnapján pedig megkoszorúzzák a szülőházán pár évvel ezelőtt elhelyezett emléktáblát. Ciurariu János plébános megerősítette, a magyar gyerekeknek is románul tartja a hittanórát, mert van egy román fiúcska is köztük, magyarázkodott. Szász Zoltán református lelkész feleségével, Tündével nyolc hónapja érkezett Pankotára, próbálják összefogni a magyarságot. Jóval kevesebb a városban a református, mint a katolikus, mégis egyre többen jönnek templomba. Tünde tartja a fakultatív magyar órákat, s több mint húsz kisebb-nagyobb lurkó vesz részt ezeken. Rajtuk kívül Gulyás László tanár karolta fel a magyarságot, ő vezeti a Csiky Gergely Alapítványt, s a tiszteletessel együtt próbálják elkerülni a pankotai magyarok elrománosodását. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke szerint a pankotai nem az egyetlen olyan bánsági példa, ahol az egyház nem a magyar kultúrát ápolni akaró egyént, hanem csak a hívőt látja az emberben. Több olyan település van, ahol nemcsak a katolikus, a református hittanórát is románul tartják, s a misét, istentiszteletet legjobb esetben két nyelven. „Ezen települések mindegyikén van viszont olyan véleményformáló személyiség, aki fontosnak tartja az anyanyelvápolást, az ilyeneknek kell segítenünk. ” – mondta Bodó. /Both Abigél: Már csak törik a magyart Pankotán. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./2008. október 6.Október 4-én szervezték meg Pankotán a már hagyománynak számító szüreti bált, amely az utóbbi évekhez hasonlóan idén is a magyar népviseletbe öltözött párok felvonulásával kezdődött. A zenét a Mini Duó szolgáltatta. A templomban ünnepi mise kezdődött, Ciurariu János plébános mellett a település református lelkipásztora, Szász Zoltán is áldását adta a jelenlevőkre. Az ortodox pap, bár meghívták, nem kívánt részt venni a misén. Gulyás László tanár, a pankotai Csiky Gergely Egyesület elnöke szerint a magyarság erőteljes fogyatkozása Pankotát sem kerülte el. A népszámlálás szerinti mintegy hatszáz főnél mára valójában sokkal kevesebben vannak. Ezért már a szüreti bál sem 100%-ig magyar. Ezt tanúsítja az is, hogy a magyar népviseletbe öltözött fiatalok között nem mindenki beszéli a magyar nyelvet. /Sólya R. Emília: Esős szüreti bál Pankotán. Egyre kevesebb magyar. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./2016. október 4.Hagyományos szüreti bált szerveztek PankotánHuszonhét magyar ruhába öltözött pár parádézott a főutcán Pankotán szombaton szervezték meg a hagyományos szüreti mulatságot, aminek a felvezetése 15 órakor kezdődött, a 27, magyar népviseletbe öltözött fiatal pár Macket Ferenc házánál találkozott. Onnan a tavalyi Szőlőkirálynő, Bâte Diana vezetésével, a díszes szőlőkosarat hordozó pár nyomában, zenekísérettel végigvonultak a város főutcáján, betértek a Városházára, ahol fogadta őket Dan Pocrişor polgármester és Ioan Boiciuc alpolgármester. Ezt követően bevonultak a katolikus templomba, ahol részt vettek a 17 órakor kezdődött hálaadó szentmisén, ahol ft. Ciurar János plébános megáldotta a szőlőskosárban az idei termést, illetve a szőlőmunkásokat jelképező híveket. A szertartás után ugyancsak a szőlőskosár nyomában elvonultak a központi vendéglőbe, ahol a fiatalok megvacsoráztak. 20 órakor a Dokopil Olga által betanított fiatalok ünnepélyes bevonulásával és táncműsorával kezdődött a hagyományos szüreti mulatság, amelyen a nagyiratosi Czank Miklós (Öcsi) és zenekara húzta a talpalávalót. Ezúttal is megtartották a Szőlőkirálynő-választást, melynek során újraválasztották Lăzărescu Gianinát. A mulatság szüneteiben kisorsolták az 50 tombolanyereményt, köztük a fődíjat, a Juhász Katalin által készített hímzésbe burkolt üveg bort, amit Joldeş Flavia, míg a szőlőskosarat Parasca Lavinia vihette haza. A gyermekek ajándékait a fazekasvarsándi Pataki Mária adományozta, külön ajándékot kaptak a fazekasvarsándi és borosjenői gyermekek, akik ugyancsak felvonultak, részt vettek a programban. Az éjjel 3 óráig tartó mulatság résztvevői jó hangulatban mulattak, sokat táncoltak a Czank Miklós (Öcsi) és zenekara által játszott magyar, illetve Kovács Sándor és zenekara által húzott román zenére. Az idei, hagyományos pankotai szüreti mulatság szervezői nevében Dokopil Olga ezúttal is köszönetet mond a támogatóknak, illetve mindazoknak, akik a gyermekek ellátásában, a bál megszervezésében közreműködtek. Balta János Nyugati Jelen (Arad) lapozás: 1-7
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
